Hát az előző post igaznak bizonyult sajnos, ezért el is kezdődött a pókerparty a CERN és Ausztria között. A tárgyalások május 15-én így álltak. Az a lényeg, hogy az osztrák döntés magát az osztrák CERN tanácsot is derült égből a villámcsapásként érte, és mérgezett egérként kezdtek lobbizni fűhöz-fához. A CERN kissé befenyegette azért Ausztriát, reputáció oldalról elsősorban (már a románok is jönnek (idén csatlakoznak), a nagy kultúrájú osztrákok meg mennek, hát hogy van ez kéremszépen?), na meg az sem utolsó szempont, hogy az LHC-n van még törlesztendő hitel bőven, amit a tagországok arányosan vállaltak. Kilépés eseten az osztrákok csengethetik ki az egészet, azaz olyan, mintha pár év CERN tagdíjat levernének rajtuk egyszerre - ugyanakkor az adatokat nem kapják meg közvetlenül. Jöhetnek a sógorok dolgozni magyar egyetemre, és akkor részesülhetnek az LHC áldásaiból :)
Rámutattak finoman arra is, hogy Ausztria két főigazgatót is adott a CERN-nek, szóval ez az elnyomás, ez talán nem úgy van. Majd a második román főigazgató után térjenek vissza erre a kérdésre.
A lobbizás úgy néz ki talán eredményt hoz, ugyanis az osztrák kancellár megvétózta ma a kilépésről szóló parlamenti döntést. Ha elállnak a szándékuktól, akkor talán nem indulnak el a felboruló dominók, azok a dominók, amelyeknek Magyarország általában jópélda követő tagja szokott lenni. :)
Ha viszont az osztrák politika is olyan, mint a magyar, akkor fügét mutatnak a kancellárnak, megszavazzák megint, és viszlát.
Utolsó kommentek